Frissítve: 2017. October 15. 19:51

Csicsói kápolna

Csicsópuszta a Kapos völgyében, a Szakály melletti szőlőhegy oldalában található. A hagyomány szerint Csicsó község a középkorban is búcsújáró hely volt; szent kútját remeték őrizték. A török pusztítás után a környékre német telepesek is költöztek.
Újra létesült a remeteség, 1731-ben költözött ide Szabados Fülöp miskei zarándok. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának, kápolnával.
A mai csicsói templomot 1745-ben építtette Mercy-d'Argenteau gróf (Claudius Florimond Mercy belga főúrnak, aki az egész környék földesura volt, a fogadott fia) a Szentháromság és Szűz Mária tiszteletére. A templom egyben az ő temetkezési helye is. A család emlékére nemrég egy nagy keresztet állítottak a kápolnához vezető út mellé.
Szabados Fülöp kis cellája helyén épült még a 18. században a kétszintes remetelak. A remeteség később megszűnt, de a remeték emlékét máig tisztelik; Remete Szent Antal szobra előtt a kápolnában a búcsúsok gyertyát égetnek.
A betelepült németek magukkal hozták óhazájukból a Segítő Szűz Mária kegyképének másolatát (Mariahilf), amit itt helyeztek el. Az itt élő két nemzet saját hagyományait folytatta: a magyarok a csodás gyógyulásokat és segítségnyújtást a Szentháromságnak és a forráskút vizének, a németek pedig a Mária-képnek tulajdonították. Búcsús ünnepeiket is külön tartották. A németek búcsús ünnepe Mária nevenapja (szeptember 12.), a magyaroké Szentháromság vasárnapja. Ez utóbbi középkori gyökerű: elsőként Kálmán király rendelte el a Szentháromság napjának ünneplését (pünkösd utáni első vasárnap); Európa többi részén csak évszázadok múlva, a nagy járványok nyomán vált ünneppé.
Érdemes megjegyezni, hogy a környékbeli falukból a II. világháború után kitelepített németek helyére költöző bukovinai csángómagyarok mély vallásosságuk ellenére nem kapcsolódtak be a búcsújáró hagyományokba.

A Segítő Szűz Mária-kultusz

A kultusz egy festmény köré épült. Idősebb Lucas Cranach német festőóriás 1514-ben alkotta az Eleusza-típusú Mária-képet, amelyet 1611-ben János György választófejedelem ajándékozott Lipót osztrák főhercegnek, aki passaui püspök volt. A képnek tulajdonított csodák és egy látomás alapján épült az 1627-ben felszentelt passaui Mariahilf templom, ahol azóta folyamatos a zarándokok áradata. A kép 1683-ban vált az iszlám terjeszkedés elleni harc jelképévé, amikor I. Lipót német-római császár, egyúttal magyar és cseh király valamint III. (Sobieski) János lengyel király seregei Bécs alatt szeptember 12-én legyőzték a túlerőben lévõ Kara Musztafa seregét. A csata előtt a győzelemért I. Lipót e kép előtt imádkozott, míg III. János a czêstochowai Szent Szűz kegyképénél. Ennek alapján XI. Ince pápa szeptember 12-ét Mária nevenapjaként iktatta be ünnepként, tiszteletére épült a bécsi Mariahilf templom is. Évek során a kép másolatok és változatok mintájául szolgált, amelyek főleg német nyelvterületen széles körben terjedtek; hazánkba elsősorban német telepesek útján kerültek. 

A népi emlékezet a Szentkút eredetéről

Az eredetmonda több változatát is lejegyezték. A középkori eredetet homályban hagyja az a monda, amely szerint a 18. században disznókonda túrta itt ki Szűz Mária jegygyűrűjét (más változat szerint a szobrát), a túrás helyén fakadt a csodatévő forrás. A forrásnál ma is látható a Fájdalmas Anya kisméretű szobra. Még több csodás elemet idéz fel az andocsiak legendája. Andocs maga is hírneves búcsújáró hely ("öltöztetős Szűz Mária"). A legenda szerint angyalok menekítették át egy éjszaka Kalocsáról Mária kápolnáját és szobrát Andocsra a törökök elől, a mohácsi vészt megelőző években. Az angyalok átszállítás közben itt, Csicsón pihentek meg, de hajnalra így is Andocsra értek. Az andocsi zarándokok évente felkeresték a csicsói szent helyet, gyalogos fogadott zarándoklatuk állomásai: Andocs, Gerézdpuszta, Szorosad, Törökkoppány, Koppányszántó, Nagykónyi, Pári, Szakály, Csicsó - ez egybeesik a kápolna csodás átszállításának útvonalával. Az andocsi zarándoklatok 100. évében, 1936-ban hozták ajándékba és helyezték el a kápolna falán az andocsi Szűz Mária képét. A kalocsaiak is számon tartják a csodás eseményt, ők viszont már több évszázada évente zarándokolnak Andocsra Csicsót is érintve az "Ő Szűzanyájukhoz". Andocs azóta is megkülönböztetett tisztelettel fogadja Kalocsa zarándokjait.

Forrás: A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület hivatalos lapja 

A közelben:

   Csicsói Csárda

Cím: 7191 Hőgyész, 65-ös főút 28,5 km 
Telefon 1: 06-20/5372701
Telefon 2: 06-20/5372701
Típus: csárda, étterem, vendéglő
Árszínvonal: alacsony
Befogadóképesség: 60 fő
Konyha jellege: magyaros 
Szolgáltatások: légkondicionált, gyermek menü
Nyitva tartási időszak: 
Jan. 1 - Dec.31 
Nyitva tartás: Naponta 0:00- 24:00
Részben akadálymentesített
Leírás: Látványos gerendaház, régiségekkel dekorálva. Kerti tó, sok virág, szép kilátás a Kaposra.
Forrás: itthon.hu

   Benzinkút

MOL 
7191 Hőgyész Ady Endre út
(74) 488 273 

Tovább a kategóriában: « Kiadványok Török kori romtemplom »